– Az ítélet pedig innentől kezdve formaság, a bíróság egyetlen főtanácsosának indítványából egyenesen következik – teszi hozzá Léhmann. – Ha tehát az ilyen szerződések az uniós jog szerint tisztességtelenek, akkor az összes magyarországi devizaszerződés is az. Persze, nem az egész szerződés semmis, csak a megállapodás egy feltétele és azt kell megszüntetni. Ezt azonban csak bíróság tudja megállapítani, bíróság által lehet a szerződéseket érvényessé tétetni. A szerződés tisztességtelen elemét tehát kiiktatja a bíróság az uniós irányelv figyelembe vételével, majd az adós fizeti tovább a törlesztőrészleteket, csakhogy az addiginál lényegesen kevesebbet, már a tisztesség keretein belül.

A jogász azt is kiszámolta forintra-fillérre, hogy mi a tisztességes és mi nem. Például ha valaki 2008-ban 134 ezer svájci frank alapú kölcsönt vett fel háromszáz havi futamidővel úgy, hogy a törlesztőrészlet akkor 88.700 forint volt, az esetben ma törvényesen ez szerinte 119.600 forint. Szemben azzal, hogy egy ilyen konkrét, a valóságban is létező kölcsönszerződés alapján a havi fizetendő 2011-re 160 ezer forintra emelkedett. Az új, immár tisztességes törlesztőrészlet azonban Léhmann szerint csak bírósági úton kényszeríthető ki. Amikor felvetjük neki, hogy természetesen a pereket szorgalmazza, hiszen ebből él, azt feleli:


– Az adósoktól elvárok annyit hogy lépjenek a saját érdekükben, ne várjanak a sült galambra, különösen arra nem, hogy majd az állam (kormány, stb.) megsegíti, ahogyan mondják, „megmenti” őket. Én a magam részéről egyetlen fillért se kérek az ügyfelektől. De való igaz, kéne még vagy ötven hozzám hasonló kolléga, egymagam alighanem kevés leszek...